Corvinus (Hunyadi János) megbízható csapatokból felállítva seregét, újra megindult Giskra ellen. Nehéz ostrommal megtámadta azokat az őrségeket, amelyeket az Ipoly folyó közelében állított fel még régebben, és ezeket gyors megadásra kényszerítette. Végre, elfoglalva a csehek eme menedékhelyeit, Giskra ellen indul, üldözi mindenütt, fegyveres erővel úgy megszorongatja és meghajszolja, hogy az kénytelen békét kunyerálni.

Giskra hosszadalmas üldözésével egyidejűleg más csehek más háborúsággal árasztották el Magyarországot, rabló szándékkal erődöket emeltek és széltében-hosszában kóborolva fosztogatásból, útonállásból éltek.

Gazemberekből és nemtelenekből állt ez a fajzat, csak közlegényekből verődött össze, váracskáik voltak, amelyeket vagy erővel foglaltak el, vagy frissiben maguk építettek. Szerzetes módra testvérnek hívták egymást, mégis bestiális szokásokat tartottak, amennyiben legszívesebben rablásból éltek, szerettek földeket pusztítani, mindenfelé dúlni, öldökölni, jogot, szentséget megtapodni. Vezéreiket választották, rablás közben készséggel engedelmeskedtek nekik, és azt tartották maguk között a tekintélyesebbnek, aki súlyosabb gaztettekkel tűnt ki. A szomszédos vidékeket öldökléssel, gyújtogatással, rombolással támadták, feldúltak mindent, és arra kényszerítették a parasztokat, hogy vagy adót fizessenek, vagy költözzenek el.

Azt mondják, e bajnak Erzsébet, László király anyja volt az oka. Ő hozta be először Giskrát és Talafuszt. Ezután benyomultak a csehek testvéri szövetségei, amelyek körös-körül mindenféle hevenyészett váracskákat emeltek, ezeket megrakták katonával, és ki-kitörve széltében-hosszában dúltak minden helyet, gyilkolással, rablással, égetéssel tettek tönkre mindent. Huszonnyolc évig tombolt ez a pestis túlsó Magyarországon; ez az istentelen horda az egész környéket latorkodásával elviselhetetlenné tette. Mátyás (királyon) kívül senki sem akadt, aki képes lett volna ezt az átkozott népséget kiirtani és az országot ettől a fertőtől megtisztítani. A háború kegyetlen és nehéz volt, és öt év alatt is alig lehetett véghezvinni. Azokon kívül, akikről szóltunk, ez ártalmas bandának volt két másik vezére, akik kapitányi tisztet viseltek, az egyiket Komorowskinak, a másikat Valgatának nevezték

Tehát küszöbön állt a cseh háború, amely Magyarországot iszonyúan megnyomorgatta. Mátyás (király) a bátyjával való kibékülés után bátor lélekkel vág neki a cseh hadjáratnak, és kemény ostrom alá veszi Patát. Pata bevétele után megostromolja Sajónémeti és Sajófő várát. Azután viszi a tábort Balassavárhoz, elfoglalja, és néhány hónap alatt három erősséget ostromol ki, először Gömört, aztán Derencsényt, harmadjára Ozorint. Maradtak még mások, Mátyás (király) nem sokkal később ezeket mind a hatalmába hajtotta. Részint erővel, részint megadás útján elfoglalta Rimaszécset, Serkét, Zagyvafőt, Salgót és néhány mást.

A szerencsétlen Magyarországot, amely 28 esztendőn át szenvedett a csehek útonállásaitól és rablótámadásaitól, és soha semmiféle erő nem tudta megszabadítani, Mátyás (király) uralkodásának kezdetén végre megtisztította a kóbor csőcseléktől.

Antonio Bonfini

Mátyás király udvari történetírója

Somoskö a XIX. században

Írj!

konyv@hangyamate.hu

WebDesign: www.cassaauditor.hu