A palóc ház

A népi építészeten belül több táji, etnikai vonás sűrűsödik a palóc lakóházakban, amely erős rokonságot mutat a szláv régió házaival is. Az utcára néző homlokzat háromszögbe zárt részének, az oromzatnak az anyaga és díszítésmódja éppúgy sajátos Palócföldön, mint a 19. század második harmadától elterjedt kőoszlopos tornác, vagy a tüzelőberendezésnek az a típusa, amely egy szögletes belső tüzelésű és kürtővel ellátott kemencéből, valamint kémény nélküli füstelvezető szerkezetből állt, amelyet a búboskemence váltott fel.

A parasztházakban általában lakószoba, pitvar és kamra volt. Később a pitvarból az első- és hátsószobába lehetett jutni. Az első házat aztán tisztaszobává alakították. Az udvar legnagyobb és gazdaságilag legfontosabb építménye a csűr vagy pajta. A palóc bútorok jellegzetes darabjai az ülő-, vagy tároló alkalmatosságok (lóca, kisszék, vizesszék stb.) A rózsás, törnyos ágyak, a díszes faragott szekrények vagy ácsolt, festett ládák, a nagyfiókos, úgynevezett terpeszlábú asztalok ugyancsak a palóc lakásberendezés régi emlékei. A lakásokban a szentképek között gyakoriak voltak a párosával elhelyezett úgynevezett "cifratányérok".

Forrás: www.nograd.net

A fényképek Kisterenyén, a Palóc Tájháznál készültek.